Ma a nemzeti radikalizmus és a bátor hazafiság küzd egymással - jelentette ki a kormányfő az MSZP baloldali tömörülésének budapesti tanácskozásán vasárnap.

Aki azt állítja, hogy Magyarországon egy nagy nemzeti kérdés van, az nem mond igazat. December 5-én nemcsak a szavazólapon szereplő kérdésre kell választ adni, hanem többek között arra is, hogy lesz-e elegendő munkahely, vannak-e még szegénységben élők, tisztességes nyugdíjból élnek-e az idősek, csökkentek-e a társadalmi különbségek, és a dilemmákat a politikai erők meg tudják-e oldani az arra hivatott intézményekben - mondta Gyurcsány Ferenc. Ezekre a kérdésekre a parlamentben kell választ adni, és nem az utcán - tette hozzá.

"A mi tisztességünk próbáját nem Orbán Viktornak hívják" - mondta a kormányfő, aki közölte: elfogadja a határon túli politikusok nyilvános vitára szóló kihívását.

Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szombaton jelentette be, hogy nyilvános televíziós vitára hívja a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében a miniszterelnököt.

A vitán valóban elválhat a szenny a víztől, és kiderül az is, mi a szenny, és mi a víz - mondta Gyurcsány Ferenc. A jövő felé kell tekinteni, és nem a nagyapáinkon elkövetett igazságtalanságon kell búsongani - közölte.

Hiller István pártelnök elmondta: Magyarország érdeke az, hogy a Kárpát-medence országai az Európai Unió tagjai legyenek, és a határon túli magyarok helyzete úgy javuljon, hogy közben a magyarországiaknak se legyen rosszabb.

"Mi, baloldaliak elutasítjuk azt a politikát, amely ellentétet szít határon túli és határon túli között, határon túli és határon inneni között, valamint határon inneni és határon inneni között" - közölte az MSZP elnöke.

Szili Katalin házelnök elmondta: Magyarországnak azt kell megmutatnia a környező országoknak, hogy tud élni az Európai Unió adta lehetőségekkel.

Ki kell dolgozni a fenntartható fejlődés hosszú távú stratégiai tervét, amely 2020-ig biztosítja a magyar emberek jövőjét - tette hozzá.

Kiss Péter kancelláriaminiszter, a baloldali tömörülés vezetője azt emelte ki, hogy a legnagyobb nemzeti kihívás jelenleg az európai uniós csatlakozás adta lehetőségek kihasználása, ami egyszerre jelentheti a felzárkózást és a békés nemzeti egyesítést is.

Krausz Tamás történész kijelentette, hogy a nemzeti radikalizmus nemzeti katasztrófákhoz vezet. Az etnikai gondolkodásnak nem adható semmilyen engedmény - mondta.